Több zöldség, kevesebb gyümölcs termett idén

Idén összességében bővült, de még mindig átlag alatti a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés. Előbbi termékből több, utóbbiból kevesebb termett.

Ellentmondásos évet zár a magyar zöldség-gyümölcs ágazat – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az ágazat idei évét értékelve.

A termelés mintegy 400 ezer tonnával meghaladta a tavalyi rendkívül alacsony, mintegy 1,8 millió tonnás szintet. Ám még jóval elmarad a 2,5 millió tonnás átlagtól. Az idén így mintegy 2,2 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be.

A termesztés az idén mintegy 300 milliárd forintos kertészeti ágazatból 180 milliárd forintot képvisel, ami 62 százalék. A kertészeti ágazat teljesítményének 22 százalékát, mintegy 70 milliárd forintot a szőlőtermelés és borelőállítás adja. 13 százalék, mintegy 40 milliárd forint a dísznövénytermelésre jut. A fennmaradó hányad egyéb kertészeti területekről, így a gyógynövénytermesztésből származik.

A zöldségtermelés mennyisége az idén elérte az 1,66 millió tonnát, ami több mint 50 százalékos emelkedés a múlt évi 1,07 millió tonnához viszonyítva.

A gyümölcstermelés a tavalyi valamivel több mint 800 ezer tonnáról mintegy 550 ezer tonnára csökkent, főleg a májusi fagykárok miatt. A magyar gyümölcsösök termelési potenciálja mintegy 950 ezer tonna. A 10 éves termésátlag mintegy 820-830 ezer tonna körül mozog.

A zöldségtermesztésben a gondok ellenére az ipari zöldségek esetében jó közepes év volt, a hajtató kertészetnél azonban jelentős volt a visszaesés a németországi E-coli járvány hatására. Ez mindenekelőtt a piaci árakban volt érzékelhető. Míg a gyümölcs átlagára jelentősen, sok esetben akár 25-30 százalékkal is emelkedett, addig a zöldségfélék ára – főként az uborka körül kialakult mizéria miatt – mintegy 20 százalékkal esett. A hajtató kertészet jövő évi szezonkezdéséhez ezért a FruitVeB külön támogatási programot állít össze.

A magyar uniós elnökség igyekezett ugyan enyhíteni az E-coli járvány okozta károkat, de mivel az árukivonással minőségi és ellenőrzési problémák is adódtak, az ország mindössze 1,5 millió eurós, azaz mintegy 400 millió forintos támogatást tudott igényelni az unió által a kivonásra és a be nem takarításra biztosított teljes, 226,2 millió euróból. Ugyanakkor a magyar gazdálkodók becsült kára az uborkabotrányból adódóan augusztus végéig elérte a 23 milliárd forintot.

NÉPSZABADSÁG