Külföldön is kelendő a magyar szotyi

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében komoly hagyománya van a napraforgó-termesztésnek, ezért sok helyi kis és közepes vállalkozó keresi boldogulását pirított napraforgó gyártásában; nyolcvan százalékuk külföldre is szállít szotyolát. Van olyan üzem, amely a válság ellenére is nyereséget termel, de olyan cég is akad, amely épphogy megél a piacon.

Saját forrásból fejlesztenek

Az újfehértói Beregszászi Trade Kft. 1994 óta foglalkozik napraforgó-pirítással és forgalmazással. A hétszázhatvan négyzetméteres üzemben előállított áru hetven százalékát Romániában és Szlovákiában működő partnereik, többi terméküket hazai nagykereskedések, terítőhálózatok veszik át.

A napraforgó-pirítással foglalkozó Szabolcs megyei cégek körülbelül nyolcvan százaléka külföldre is szállít árut; többek közt Németországba, Lengyelországba, Nagy-Britanniába, Szlovákiába, Romániába és Litvániába is exportálnak szotyolát.
A kft. ügyvezetője folyamatos bővítésekkel próbálja növelni vállalkozása versenyképességét, a legutóbbi gépberuházással például a termelés fokozása mellett a termékek minőségét kívánta javítani. Bár Beregszásziék évről évre fejlesztenek, vissza nem térítendő támogatásra még soha nem pályáztak. Mint mondják azért nem, mert tervezett bővítéseiket egyik aktuális pályázat keretei közé sem tudták beilleszteni. "Amikor a feldolgozóüzem létesítését terveztük, inkább a mezőgazdasági termelést dotálták. Feldolgozással kapcsolatos tevékenységre a következő évben sem járt szubvenció, így inkább saját erőből és banki hitelből finanszíroztuk a beruházást. Ha lesz rá lehetőség, lehet, hogy mi is pályázunk vissza nem térítendő támogatásra, ám nem minden áron. Bár jó néhány cég a pályázati lehetőségekhez igazítja beruházásait, én akkor fejlesztek, ha szükségét érzem" - állítja Beregszászi Pál, a kft. ügyvezetője.

Gerendaház és szotyola

Bármily meglepő, az újfehértói cég a pirított napraforgó mellett gerendaházakat is gyárt. Az ügyvezető erdélyi utazása során szeretett bele ezekbe az épületekbe, hazatérése után pedig egy üzem létesítése mellett döntött. A cég gerendaház-építésből származó bevétele a vállalkozás éves árbevételének körülbelül tizenöt százalékát teszi ki. Bár a gazdasági válság őket is elérte - a cégnek jóval kevesebb a megrendelése, mint tavaly - az ügyvezető a későbbiekben a gerendaházakból származó árbevétel növekedésére számít.
Üzlet - multik nélkül

A Beregszászi Trade elsősorban nagykereskedéseket szolgál ki. Az áruházláncokat messziről elkerülik, azok ugyanis olyan követelményeket támasztanak, amelyeknek nem tudnak - és nem is akarnak - megfelelni. "Az üzletláncok már azért is nagyon sok pénzt kérnek, hogy egyáltalán belistázzanak egy-egy terméket, emellett számtalan jogcímen várnak el visszatérítést partnereiktől. Ezen kívül az is gondot jelent, hogy a multinacionális cégek beszállítói szükség esetén nem feltétlenül tudják emelni átadási áraikat. A napraforgó ára igen gyorsan változik, és ha gyors drágulás esetén nem tudunk áremelést érvényesíteni, tevékenységünk akár két-három hónap alatt veszteségbe fordulhat át" - vélekedik Beregszászi. A többféle terméket gyártó cégek esetleg elbírják ezt az árkülönbözetet, hiszen a többi áru értékesítéséből származó bevétel kompenzálhatja az alapanyag drágulása miatti veszteséget, a kizárólag pirított napraforgómagot gyártó vállalkozások azonban velük nem tudnak versenyezni.

Válságban is szotyizunk?

MTIAz üzletember úgy véli, a gazdasági válság nincs hatással a cég pirítottnapraforgó-értékesítésére. Az utóbbi hónapokban ugyan mérséklődött forgalmuk, ám ez szerinte csupán a szokásos nyári fogyasztáscsökkenés következménye. "Értékesítésünket elsősorban nem a gazdasági válság, hanem a szezonális termékek befolyásolják. Az idénygyümölcsök megjelenésekor évek óta forgalomcsökkenést tapasztalunk, emellett a meleg időjárás is visszafogja az értékesítést, hiszen ilyenkor ritkábban szotyiznak az emberek" - magyarázza az ügyvezető.

Másképp látja a helyzetet Linnzenbold János, aki 1997-ben Nyíregyházán indította be napraforgópirító-üzemét. Cégének forgalma harminc-negyven százalékkal esett vissza, ami szerinte főként a gazdasági válságnak tudható be.

"A piacon igen erős a konkurencia, közülük csupán a jó minőséggel és az alacsony árral lehet kitűnni, árcsökkentésre azonban nincs lehetőségünk. A tavalyi évben például olyan drága volt az alapanyag, hogy áraink mérséklése szóba sem jöhetett, így veszteséggel zártuk az évet. Idén szerencsére valamivel jobban alakul az ár, egyelőre nyereségre számítunk" - mondta lapunknak Linzenbold. A két-három embert foglalkoztató vállalkozó havonta átlagosan három-négy tonna pirított napraforgót értékesít. Termékeinek többségét budapesti kisboltoknak adja el, ám néhány nagyobb üzletbe is szállít szotyolát. Tapasztalatai szerint termékei iránt leginkább a kisboltokban csökkent a kereslet; a nagyobb üzletekben valamivel kisebb volt a visszaesés.

Így alapíts üzemet!

Beregszászi szerint egy napraforgó-pirítással foglalkozó cég beindításához körülbelül harmincöt-negyvenmillió forint tőke szükséges. Egy közepes, napi öt-tíz tonna alapanyag feldolgozására alkalmas üzem felszerelése az ügyvezető becslése szerint körülbelül tíz-tizenöt millió forintba kerül, a kezdő alapanyagkészlet pedig legalább ugyanennyi pénzt emészt fel. Ezen kívül az épület és a raktárak kialakítására is költenie kell a vállalkozónak. Egy kisebb kapacitású feldolgozó már sokkal kisebb befektetéssel is beindítható: Linzenbold János négy-ötmillió forintra taksálja az üzemében lévő rostát, valamint a pirító-, hűtő-, és csomagológépeket.


AGROLINE