Kajszira nyit a külpiac

Idén úgy néz ki, a kései magyar kajszit termesztők megvetik lábukat a nemzetközi piacon.

Lassan ugyan, de évről évre csökken a kajszi termőterülete hazánkban. Most az aszály nagyon megviselte az ültetvényeket, a Duna–Tisza közén helyenként a 10-20 százalékot is elérte a tőpusztulás. Mégis tartósan nyomott a kajszi piaci ára függetlenül attól, hogy bőséges vagy szűkös a termés. Idén úgy néz ki, a kései magyar kajszit termesztők megvetik lábukat a nemzetközi piacon – hangzott el a Gyümölcstermesztési Kutató-fejlesztő Intézet Dél-Pest megyei kajszibarack-bemutatóján.

A Homokhátságon régi hagyományokkal bíró kajszitermesztésből ma is jó néhány család próbál megélni. Nem nélkülözhetik a több évtizedes nemesítési eredmények, a hazai és külföldi fajták ismeretét.
Dr. Kerek Mária Magdolna, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyarországi kajszi versenyképes gyümölcs a nemzetközi piacon. A későn érő fajtákat mindig több európai országban keresik. Ebből az következik, hogy azok a termesztők járnak jobban, akik megfelelő fajtaválasztékkal július végéig tudják kinyújtani a szüret idejét.

Érdeklődés mutatkozik a magyarországi sárgabarackra az olasz, az osztrák, a dél-német, a cseh, a szlovén és az orosz piacokon.
A kajszinál is igaz azonban, hogy a haszon elsősorban a kereskedőknél csapódik le, és nem a termesztőknél. Kevésbé vannak kiszolgáltatva a termelő-, értékesítő szövetkezetek, ám ezek gyümölcspiaci részesedése még mindig igen kicsi, tizenöt-húsz százalék között mozog. Szövetkezeti értékesítéssel – levonva a betakarítási, szállítási költségeket – idén 200-220 forint maradt a termesztőknél. Igaz, a kései fajták szinte maguk eladták gyümölcsüket, mert szépek a szemek, épp az érésbe forduláskor érkeztek a kiadós esők.
A kajszival leginkább az a baj, hogy évenként nagyon ingadozik a hozama.


AGRÁRHÍREK