Ellenáll a fuzáriumnak a hazai búza

Nem veszélyes a magyar gabona. A szakemberek szerint a fuzáriumügy mögött lobbiérdek, a kiváló minőségű magyar gabona árának letörése és az ágazat tönkretétele áll. A fuzáriumgomba ellen lehet védekezni, ráadásul az ősi magyar gabonafajtát meg sem támadja. Évtizedekkel ezelőtt egy mostanihoz hasonló lobbiérdek kiszorította a termőföldekről ezt a fajtát, és a szovjet gabonát terjesztették el.

Lobbiérdekek miatt évtizedekkel ezelőtt a szovjet gabona kiszorította a magyar terményt

A Gabonatermelők Országos Szövetsége szerint valóban előfordul a fuzáriumgomba okozta betegség a gabonáknál, de ez nem új keletű probléma, a gabonások ismerik a fertőzést. A magyar gabona azonban egyáltalán nem veszélyes.

"A szakhatóságok folyamatosan vizsgálják a gabonák, illetve a gabonatermékek fertőzöttségét, a célirányos vizsgálatok sem mutattak ki fertőzöttséget, sem pedig arra utaló jeleket, hogy bármilyen egyéb hormontartalmú toxin került volna az élelmiszerekbe" – jelentette ki Budai Bernadett kormányszóvivő. Az elmúlt időszakban exportált magyar gabonában a külföldi hatóságok sem találtak fertőzést, pedig Németországban és Olaszországban – ahová nagy mennyiségben exportál hazánk – rendkívül szigorú ellenőrzéseknek vetik alá a terményeket.

"Az ősi magyar búza szinte fuzáriummentes. Évtizedekkel ezelőtt azonban a szovjet búzafajtát terjesztették el Magyarországon, kiszorítva ezzel a magyar búzát a termőföldekről. Valakiknek lobbiérdeke fűződött az orosz búza behozatalához és meghonosításához. Ez a fajta ugyanis nagyobb termőképességű, és akkor a mennyiségi termelés volt a cél" – mondta lapunknak Szilágyi Ákos nyugdíjas agrárszakember. Kiemelte, hogy Oroszországban a klimatikus körülmények nem hozzák elő a fuzáriumot, ám a búzafajta behozatala után a magyarországi éghajlati viszonyok már igen. "A régi magyar fajtát még őrzik a géngyűjtemények, így vetésüket újra lehetne kezdeni, ismét elterjedhetne a fuzáriummentes gabona" – indítványozta Szilágyi Ákos.

A Gabonatermelők Országos Szövetsége szerint a betegség akkor fordul elő, amikor esős az időjárás, de a termelők már a vetéskor ellenőrzik a vetőmagot, csak fuzáriummentes magot vetnek, majd a kalászolás előtt újabb ellenőrzés következik. A fertőzésre alkalmas idő esetén a búza virágzásakor permeteznek is, majd az aratás után is ellenőrzik a betakarított gabonát, amelyet minősítenek, sőt később a feldolgozó is minősíti, a kereskedő pedig szintén mindent leellenőriz. A folyamatos minőségi vizsgálatok és a minősítés miatt szinte elképzelhetetlen, hogy fuzáriumos gabona kerüljön a fogyasztókhoz.

"Szemenszedett hazugság és lobbiérdek, hogy a magyar gabona fuzáriumos. Európában az egyik, ha nem a legjobb minőségű. Nem véletlen, hogy tönkre akarják tenni, de minden vád tényszerűen cáfolható" – mondta lapunknak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. A gomba ellen régebben is védekeztek a gazdák: vetésforgóban művelték a földet, így aligha maradhattak meg a földön a gombaspórák, csáváztak, azaz speciális szerekkel fertőtlenítették a vetőmagokat, és permeteztek is.

"A hetvenes években a Budapesti Műszaki Egyetem vegyésze, Wöller László a fuzáriummentesítést is kidolgozta, szabadalmaztatta. A folyamat során a gabona vizes, ammóniás kezelést kapott, majd intenzív eljárással megszárították. A fuzárium teljesen eltűnt, ugyanakkor bonyolult és drága eljárás lévén soha nem terjedhetett el a szabadalma" – jelentette ki Szilágyi Ákos, majd hozzátette, hogy akkor Európa több országából érkeztek hazánkba kutatók, hogy tanulmányozzák a fuzáriummentesítést.

"Minden gabonafajta esetében előre tudható a leírásból, hogy mennyire fuzáriumérzékeny az adott fajta. Az Egyesült Államokban támogatást kapnak a gazdák egy bizonyos fajta elterjesztésére, az unióban is fokozottan figyelnek a fajtákra" – mondta a nyugdíjas szakember. – Úgy látszik Magyarországon a lobbiérdekek miatt az orosz búzát kellett elterjeszteni, pedig értékeinkre, az ősi magyar fajtára nekünk is figyelnünk kellene."


AGROLINE