Lehetséges-e, az élelmiszeriparban eladhatót kitalálni ez idő tájt, amikor a fél világ ontja a legváltozatosabb termékeket a piacra? A kérdésre magától jön a válasz, ha tudjuk: a magyar agrártermelésnek vannak olyan előnyei, melyek a külhoni versenytársaknak nincsenek.
Az itthoni, helyi adottságokat csakis jó szakember ismerheti fel, s értő kollektívával válthatja pénzre. Ilyen tekintetben a szabadszállási Róna Ker-Tész Kft. és a számára a fő termesztői hátteret biztosító Róna Mezőgazdasági Szövetkezet mutatott fel figyelemre méltó gazdasági eredményeket: az utóbbi hat évben több mint másfélszeresére növelte árbevételét a zöldségfeldolgozó cég. Most pedig, hogy túl vannak egy termelő-nagyberuházáson, a múlt évihez képest 500 millióval nagyobb, kétmilliárdos forgalmat terveznek idén, de legalábbis 2010-től.
A döntően állami támogatással, 400 millió forintból épített, és gépesített hűtőkamrákkal felszerelt feldolgozó-csomagoló csarnokban lehetővé vált olyan termékek előállítása, melyeket nélkülöz a piac.
Hagymacsipsz
– A nagy élelmiszer-ipari üzemek többsége néhány termékre szűkítette termékskáláját, tehát nekünk azt érdemes előállítanunk, ami hiányzik a palettájukról. Gondoljunk például arra, hogy október után csak konzervdobozban talál az ember csemegekukoricát. Pedig jólesne a natúr. Egy kiállításon láttam az ötletet, és aztán három évig kísérleteztünk vele: sikerült az édes kukoricát úgy megfőzni, sterilizálni, hogy egy évig tárolható szobahőmérsékleten. Ilyen újdonság tőlünk a saját levében tartósított bébicékla is. Nálunk az összes nyersanyag 10–50 százaléka között mozog a méreten aluli termény aránya, főleg a gyökérféléknél. Ezeknek az úgynevezett kieső zöldségféléknek a hasznosítása komoly szakmai kihívás volt nekünk, de az új feldolgozócsarnokban már egyebek közt a répa kockázását, korongozását is gépesítettük – számolt be a termékfejlesztésről Nagy József úr, a kft. ügyvezető igazgatója.
– A natúr élelmiszerek tudvalévően kedvezően befolyásolják a táplálkozási szokásokat. Lehet-e azt még fokozni?
– Minden élelmiszer-iparos örül annak, ha olyan terméket fedez fel, amelyik egészséges, és előállítása gazdaságos. Így vagyunk a mi a zöldségcsipsszel. Lesütjük a hagymát, sárgarépát, zellert, céklát. A kecskeméti Univerrel már meg is egyeztünk, hogy ők gyártják majd hozzá a különböző önteteket. A gyártást körülbelül egy hónap múlva megkezdjük. Nagyon lényeges, hogy az új termékekkel a foglalkoztatást a téli hónapokra is ki tudjuk terjeszteni.
– Szabadszálláson és környékén ma is sokan a mezőgazdaságból próbálnak megélni. Számukra mekkora piac a Róna?
– Összesen 850 hektár zöldségesterületről jön hozzánk a nyersanyag. A TÉSZ tagjai, de a kívülálló családok közül is szép számmal álltak rá a póréhagyma, a csemegehagyma, a káposzta termesztésére. Ezek a jellemző termények, ami pedig a környéken nem terem meg jó minőségben, azt beszerezzük máshonnan. Amiként a késztermék előállítását, úgy a termesztői hátteret is több pillérre kell építeni. De ez csak az egyik feltétel. Jó szakemberekkel, megfelelő tárolókapacitással, a minőségi tanúsítványokkal és a lehető legjobb költséggazdálkodással szabad élelmiszer-termeléshez fogni. A nagyáruházakkal ugyan sose leszünk egyenrangúak, de ilyen feltételekkel tudunk nekik adni egész évben árualapot. Idén már csak a nagyáruházakkal kötött szerződésünk értéke eléri a másfél milliárd forintot – összegezte a TÉSZ kilátásait a cégvezető.
Mottó: „Lehet, hogy a legjobb vagy a szakmában, de attól még nem lettél üzletember. Úgy lehetsz a piacon is sikeres, ha olyanokat veszel magad mellé, akik megértik amit csinálsz...”
AGROLINE