Egy zsák neked, egy zsák nekem

Négy éven át kartelleztek a legnagyobb hazai malomipari vállalkozások, legalábbis ezzel a gyanúval vizsgálódik a versenyhivatal tavaly június óta.

A birtokunkba került dokumentumok és az ügy védett tanújának vallomása szerint a cégek a beszerzési és az eladási áraikat is összehangolták, utóbbiak az indokoltnál húsz-huszonöt százalékkal drágábbak voltak. A kartellezők pénzügyi alap létrehozását is tervezték, hogy távol tartsák a konkurenciát. Az ügybe egy állami hivatal is belekeveredett. Ez lehet az egyik legnagyobb magyarországi kartellbotrány, egyes vállalkozások bírsága, ha igazolódnak a vádak, az egymilliárd forintot is meghaladhatja.

A Gazdasági Versenyhivatal tavaly júniusban eljárást indított a tizenegy malomipari cég ellen, mert azt gyanította, hogy összehangolják a beszerzési és a vételárakat, illetve egész üzletpolitikájukat, azaz karteleznek. Az eljárás az agrártárca fennhatósága alá tartozó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra is kiterjedt.

A versenyhivatal akkori közleménye szerint a vállalkozások – az Abo Holding, a Cerbona, az Első Pesti Malom, a Gyermely, a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a Hefele Malomipari Kft., a Júlia Malom, a Szatmári Malom, a Diamant International Malom, a Pannonmill, valamint a Sikér Malomipari Kft. – felosztották egymás között a hazai lisztpiacot.

Nem először fogtak össze

A vizsgálat alá vont cégek helyzetét rontja, hogy nem ez lehet az első kartellügy, amiben vétkesnek találják őket. A versenyhivatal honlapján megtalálható az a 2004 októberi közlemény, ami szerint már 2003 májusától folyt versenyfelügyeleti vizsgálat Országos Gabona-terméktanács, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége, valamint a most is eljárás alá vont vállalkozások ellen (figyelembe véve a fúziókat és átalakulásokat). Akkor a GVH azt állapította meg, hogy a cégek már 2002 januárjában versenykorlátozó megállapodásokat, igaz, a kartellezők akkor megúszták fejenként egy-hárommillió forinttal. Amit, mint az a dátumokból kiderül, lényegében azóta is folytatnak.

A malomipari akár a legnagyobb magyarországi kartell lehet, ha a versenyhatóság vizsgálata megalapozottnak találja a gyanút. Az eddig legnagyobb értékű kartellezés az autópálya-építéshez kötődik: a 2002 nyarán kiírt közbeszerzési eljárásokban öt cég egyeztette a pályázatok beadása előtt az ajánlati árakat. Akkor a cégek – a GVH vizsgálata szerint – az indokolt kilencvenmilliárd forint körüli ár helyett 128 milliárdért építkeztek. A pályázókat összesen hétmilliárd forintra büntették, az állam pedig kártérítési perben próbál visszakapni harminckétmilliárd forintot.

Röpködnek a milliárdok

A statisztikák szerint Magyarországon évente 1,1-1,2 millió tonna lisztet értékesítenek. Ha kilónként csak nagyon óvatosan, tizenkét-tizenöt forint extraprofittal számolunk, az is legalább évi tizennégy-tizenötmilliárd, négy év alatt tehát nagyjából hatvanmilliárd forint, a verseny visszafogásából fakadó ártöbblet.


AGROLINE