Nepperek miatt haldoklik a dinnyeágazat

A feketekereskedelem minden évben lenyomja a görögdinnye felvásárlási árát, az ágazat szereplői ellehetetlenülésüktől félnek. A kormányzat semmit nem tesz az illegális kereskedelem felszámolásáért, sőt úgy tűnik, az Uniónak sem érdeke a jogszabályok betartatása.

"Ha folytatódik az elmúlt években észlelt tendencia, a gazdák képtelenek lesznek megélni a dinnyetermesztésből, el fogják adni földjeiket" - vélekedik Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke. A szakember szerint "valakiknek" éppen ez az érdekük, hiszen 2011-ben, a külföldieknek szóló földvásárlási moratórium lejártakor könnyen kerül majd vevő a magyar földre. "A feketekereskedelem hosszútávon tönkreteszi a dinnyeágazatot, pedig a görögdinnye-kereskedelem komoly exportbevételt jelenthetne. Ha azonban a termelő elegendő nyereségre tesz szert, nem adja el földjét, így egyesek nem fognak jól járni" - indokolja az ágazat mesterséges leépítésének vélelmezett okát Simonka. "Más uniós országok agrárvállalkozóinak egyelőre ezért érdeke, hogy hazánk ne vezessen be minőségbiztosítási rendszert, ne tartassa be a jogszabályokat" - fűzi hozzá az elnök.

Ha egy gazda évente egy hektáron negyven tonna görögdinnyét termel, kilónként legalább harminc forintért kell eladnia a gyümölcsöt ahhoz, hogy ne legyen veszteséges. Sajnos az utóbbi években a felvásárlási ár rendre a termelők önköltsége alá esett - a tavalyi dinnyebotrány idején például tizennyolc-huszonkét forintot adtak a felvásárlók a gyümölcs kilójáért.

"Az elmúlt években körülbelül nettó ötven-ötvenöt forintos exportárral indult a görögdinnyeszezon. Sajnos minden alkalommal előfordult, hogy a vevők túl korai szedésre, a gyümölcs éretlen állapotára hivatkozva listázták ki a magyar dinnyét, ennek hatására pedig feltorlódott, felhalmozódott az áru. A termelők és a kereskedők ekkor pánikba estek, és bármennyiért hajlandóak voltak túladni a gyümölcsön, melynek hatására a görögdinnye felvásárlási ára egy-két héten belül a harminc forintos "lélektani határ" alá zuhant. Ettől kezdve pedig a folyamat öngerjesztő: a termelők még hamarabb le akarják szedni a termést, tudván, hogy az ár a következő héten már harminc forint alatt lesz " - magyarázza a folyamatot az elnök.

Simonka szerint a "nyugatra" irányuló export esetén szinte kizárt a feketekereskedelem, Románia felé azonban a teljes hazai termés öt-hat százaléka hagyja el illegálisan az országot. Belföldön a feketeértékesítés aránya harminc százaléknál is magasabb.

A szakember szerint enyhítené a problémát, ha a hatóságok megpróbálnák kiszűrni a működési engedély és egyéb engedélyek nélkül dolgozó "vállalkozókat". "A feketézők kilogrammonként öt-tíz forintot spórolnak a dinnyén, így ennyivel olcsóbban is tudják adni portékájukat. Az áruházak persze nem veszik meg tőlük az árut, de szerződéssel rendelkező vállalkozótól sem vásárolnak, arra hivatkozva, hogy három-négy eurócenttel olcsóbb ajánlat is van a piacon. Ha pedig a konkurencia ezt kihasználja, ők nem lesznek versenyképesek, és nyakukon marad a dinnye. Ekkor mindkét fél kompromisszumra kényszerül, és az eladó valamivel olcsóbban kénytelen túladni áruján. Ez a történet pedig folyamatosan ismétlődik, így a dinnye ára naponta akár öt forintot is zuhanhat" - ismerteti a feketézők miatti árcsökkenés iskolapéldáját Simonka. Az elnök szerint a jelenlegi állapot főként annak köszönhető, hogy ezeket a felvásárlókat, felvásárló telepeket, neppereket nem ellenőrzik a hatóságok, sőt, ha ellenük bármelyik termelő vagy felvásárló kifogást emel, fokozott ellenőrzésre számíthat.

AGROLINE