Kétszázötvenezer forintos (kilencszáz eurós) hektáronkénti támogatásra számíthat az a gazdálkodó, aki hagyományos almáskertjét vegyszer nélkülire állítja át. Aki pedig biozöldség-termesztésbe fog, azt hektáronként kilencvenezer forinttal segíti az Európai Vidékfejlesztési Alap.
Ritka és nagy lehetőség előtt állnak a gazdálkodók: akik most vállalkoznak biotermesztésre, öt évre jogosulttá válnak a támogatásra. Ez a „most” azonban kényszerítő erejű, hiszen egészen bizonyos, hogy a meghirdetett támogatási programmal elfogy az erre szánt pénz, és csak évek múltán adódhat ismét hasonló lehetőség. S noha a döntésre már nincs sok idő, a fölkészülésre még igen, mert a biotermesztés szeptember elsejétől indul élesben, legkésőbb ekkortól kell ugyanis betartaniuk a pályázóknak az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírásokat.
Nagy a lehetőség, de nagy az elvárás is – figyelmeztet Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az, hogy egyszerűen nem permetezek semmivel, és terem, ami terem, nem járható út. A biogazdálkodás ennél jóval több: olyan komplex környezetkímélő növénytáplálási és növényvédelmi rendszert jelent, amelynek célja a lehető legtöbb jövedelem megszerzése bizonyos korlátok között. Ehhez a környezetkímélő szemléleten túl a széles körű szakismeret éppúgy hozzátartozik, mint a fogékonyság az új eszközökre, módszerekre, és a nyitottság, az együttműködési készség a termelőkkel, az ellenőrző szervezetekkel. Mert a szabályok szigorúak. Hogy az egyes előírásoktól való eltérés milyen következményekkel (netán támogatáscsökkentéssel, -megvonással) jár, azt már maga a támogatási rendelet rögzíti, de a szabályszerűséget, a termesztési előírások következetes betartását a Biokontroll Hungária is rendszeresen ellenőrzi.
A fölkészülésben hathatós támogatást kapnak a jelentkezők a Magyar Biokultúra Szövetségtől, amely jelen van minden régióban. Kiadványokkal, gyakorlati bemutatókkal, ötletekkel segítik az újdonsült vállalkozókat az akadályok sikeres leküzdésében. Mert azok adódnak szép számmal, különösen az elején, az átállási időszakban. Ebben a két-három évben ugyanis már a biogazdálkodás szabályai szerint kell művelni a földet, ám a megtermelt gyümölcs, zöldség, gabona még nem értékesíthető bioélelmiszerként. Az átállással együtt járó technológiai váltás, a laboratóriumi talajvizsgálat, a tanúsítási díj, illetve a törvényszerűen bekövetkező hozamcsökkenés jelentős pluszköltséget is jelent, az ebből adódó bevételkiesést azonban ellensúlyozza az erre az időszakra nyújtott nagyobb összegű támogatás.
Az ökológiai gazdálkodásba vont növények köre olyan széles, hogy egyszerűbb azt fölsorolni, amire nincs támogatás. Ezek a bioállattartás, a biohaltenyésztés és a bioméhészet (egyszerűen azért, mert erre már nem jut pénz). Egyébként a gyepre és minden szántóföldi kultúrára igényelhető az anyagi segítség – a rizs és az energianövények kivételével. S hogy melyik kultúra biotermesztésére érdemes vállalkozni? Roszik Péter szerint mindenre, amire jár a támogatás. De ezt sem kell most eldönteni, elég lesz határozni egy-két év után, hiszen a legfontosabb az, hogy a terület minden szempontból alkalmassá váljon ökológiai gazdálkodásra.
SZABADFÖLD