Bizalmatlanok, mégis nyitnak a román piac felé a termelők

A magyar élelmiszerek második legnagyobb fogadójává vált tavaly Románia, és idén még inkább a keleti szomszéd felé nyitnak a termelők. A bizalmatlanság azonban általános: a legtöbben csak akkor adják át az árut, ha azt azonnal kifizetik.

Négyszeresére nőtt az export

Négyszer annyit exportált Magyarország Romániába tavaly, mint 2002-ben. Ezzel Németország után keleti szomszédunk volt a magyar élelmiszerek második legfontosabb exportpiaca. Gráf József agrárminiszter szerint elképzelhető, hogy idén Románia lesz a legfontosabb agrártermék-felvevő terület, akár egymilliárd euró értékben vásárolhatnak tőlünk. Ez Békés megyének különösen kedvező a határ közelsége miatt.

Romániában - ahogy az uniós csatlakozásnál általában lenni szokott - a helyi termelés jelentős része áldozatul esett az egységes piachoz kötődésnek. Közben viszont egyre nagyobb a lakossági fogyasztás a külföldi vendégmunkások által hazaküldött pénznek köszönhetően.

Intenzívebb is lehetne a kapcsolat

- Függetlenül attól, hogy a gazdasági válság Romániát is elérte és talán még rosszabbul érintette, mint Magyarországot, élénk a magyar-román kereskedelem - mondta dr. Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatának elnöke.

- Az árfolyam-ingadozás nem tesz jót a magyar vállalkozóknak, az viszont előny, hogy felvevőpiacra találnak a kereskedők, hiszen a hazai piac szűkül. Ha nem lenne ekkora bizalmatlanság, hogy szinte csak akkor adják át a magyarok az árut, ha azonnal fizet a vevő, még intenzívebb lenne a kapcsolat.

A húsexport még nem az igazi

Idén az első negyedévben megélénkült a gabonakivitel, de kevésbé jó a helyzet a húsexportnál. Kereslet lenne, csak nincs elég magyar élő sertés, ráadásul szigorúbbak a malac kiszállítására vonatkozó szabályok.

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke szerint nemcsak a hízót vásárolják szívesen a románok Békés megyében, hanem a szükséges takarmányt is. Ezért a magyar árakhoz képest 3-7 százalékkal többet adnak. Ez látszólag azért szokatlan, mert általában ott tartanak állatot, ahol megterem az eledel is. A románok elgondolása mégis logikus: keleti szomszédunknál jószágonként 70 euró állatjóléti támogatást vehet fel a gazda, s ennyiért már malacot kap a romániai termelő Magyarországon. Néhány hónap alatt a felhizlalt sertésért hozzájut a támogatáshoz és az átvételi árhoz is.

Nem árt az elővigyázatosság

- A magyarok előregondolkodnak, kötnek adásvételi szerződést, amit majd később érvényesítenek. A románok ellenben viszik az árut és fizetnek is - mondta Adamcsik László.

- Azokkal a cégekkel üzletelünk, amelyek román viszonylatban megállnak a piacon, nekik ugyanis van annyi pénzük, hogy azonnal egyenlítik is a számlát. Voltak már rossz tapasztalataink, ezért az elővigyázatosság.

Elsősorban a vörös húsra és a combra vevők a románok

Románia az egyik legfontosabb exportpiaca a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-nek. Erdélyi István vezérigazgató elmondta, elsősorban vörös húsokat, alsó- és felsőcombot értékesítenek a szomszédos államban, de a panírozott termékek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.

Azokkal a cégekkel, amelyekkel szoros kapcsolatot ápolnak, jó a viszonyuk, van, amelyikkel 21 napos fizetési határidőben egyeztek meg. Dr. Orosz Tivadar szerint a nagyok mellett sok kis cég is próbálkozik a román piacon, gyakran egymás elől halászva el a megrendeléseket.

AGROLAND