Mindig az a drága, amiből hiány van. Ez napjainkban a magyar mézre is igaz.
Aszály sújtotta az áprilisi nyárban a repcét virágzás idején. Olyan kevés nektárt hozott az illatos, krémes, fehér mézet adó ipari olajnövény, hogy kaptáronként a méhészek mindössze 4-7 kilót pergettek. A felvásárlók most 580 forintot ígérnek a repceméz kilójáért. Ugyanannyit, mint a vegyes virágmézért. Ám ennyiért nem érdemes átadni, a nagybani ár hamarosan kiegyenlítődhet a 800-1000 forintos fogyasztói árral.
- Nem csak a csapadékhiány okozza a gyenge méztermést a repcén és az akácon. Márciusban még tél volt, áprilisban pedig már nyár. Egyszerre virágzott szinte minden gyümölcsös, mezei virág, a galagonya, a fűz és a délvidéki akác. Ugyanakkor a méhcsaládoknak nem volt elegendő idejük fölfejlődni (huszonegy nap kellett volna). - mondta el Szabados Miklós bátmonostori méhész.
Magyarán kevés méhdolgozónak kellett begyűjtenie a hirtelen feltorlódott nektárt. Mire kedvezőre fordult az időjárás az északi megyékben (a második akácon), a méhcsaládok még késésben voltak, így a vándorméhészek csúcstermésre vonatkozó reményei szertefoszlottak. Reményt keltő viszont a most induló hárs - mondják a bizakodva a méhészek.
A jó méhész kénytelen a kaptárnál tovább látni, és figyelni a világ másik felét is. Számukra szerencsés körülmény, hogy Argentína 50 ezer helyett csupán 15 ezer tonna világos mézet termelt. Ezzel szokták felhígítani a kiváló magyar akácmézet Európa-szerte. Mézpiaci elemzők szerint érdemes kivárni az exporttal annak ellenére, hogy áprilisban 1100 forintot kínáltak az akácmézért a felvásárlók. Roskadoznak az északi akácosok a virágtól és már nektár is van. Kérdés azonban, hogy kaptáronként a 4-8 kilót, vagy esetleg ennek többszörösét pörgetik ki a vándorméhészek.
AGROLAND