A magyar húsiparnak lassan bealkonyulhat

A húsipart a külföldről nagy mennyiségben beáramló olcsó hús és a magyar vágóhidak megszűnése sújtotta és tartja jelenleg is kritikus állapotban. Ezért borúlátó Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat vezérigazgatója, és úgy gondolja, hogy az egykor a térség éléskamrájának szerepét sikeresen betöltő magyar húsipar napja leáldozóban van.

Nagyot lendítene a magyar mezőgazdaság helyzetén a szakember szerint ha a külföldi tulajdonban lévő bevásárlóközpontok szupermarketjeiben a mostani mintegy hatvan-hetven százalék helyett legalább nyolcvan százalékban forgalmaznának magyar agrártermékeket.

"Ez a hajó már részben elment, bár az agrártárca jelenleg is intenzív tárgyalásban áll a nagykereskedelmi láncokkal – hangsúlyozta vezérigazgató. – A magyar állam tizenöt éve alkothatott volna olyan szabályzókat, amelyek a külföldi tulajdonú hipermarketeket építtetőinek előírta volna, hogy csak abban az esetben kapnak kereskedelmi engedélyt, ha élelmiszer-árukészletük meghatározó hányada magyar."

Hozzátette, ez javarészt megoldotta volna a hazai mezőgazdaság jelenlegi legsúlyosabb problémáit. Állandó munkát és bevételt adna a vidéken élőknek, és termékeiknek biztos piacot teremtett volna.

Ezzel elejét vehették volna az elmúlt években vissza-visszatérő dinnye-, meggy-, alma-, illetve a mostani tejháborúnak, valamint a kelet- és észak-magyarországi kistelepüléseket szorongató, már-már elviselhetetlen munkanélküliségnek is.

"Azonban a magasabb minőséget előíró hatósági intézkedések bevezetésével még mindig lehetne javítani a kialakult súlyos helyzeten. Így például meg lehetne akadályozni, hogy a kiváló minőségű, beltartalmú szabolcsi almát a feldolgozóüzemek felhígítsák és összekeverjék a fele-harmada áron beszerzett silány minőségű külföldi gyümölccsel" – mondta Ináncsy Miklós.

Az agrártermékek felvásárlása és feldolgozása ma megoldatlan, mert a termelői értékesítő szervezetek (tészek) nem működnek jól.

Ezért – a szakember szerint – a korábban hatékonyan működő a Hungarofructhoz, vagy a Zöldérthez hasonló központi felvásárló részvénytársaságot kellene létrehozni állami segítséggel, térségi lerakatokkal, amelyekben a jelentősebb termelőknek, feldolgozóknak tulajdonrészük van.

Sokat segítene a növény- és gyümölcstermesztők pénzügyi helyzetén az is, ha a betakarítási időszakokban felfüggesztenék vagy csökkentenék az alkalmi foglalkoztatás napi bére után fizetendő mintegy harmincszázalékos társadalombiztosítási járulékot.

Ma a mezőgazdasági vállalkozók nagy részének nincs megfelelő nagyságú állatállománya, ami "a magyar mezőgazdaság nehézipara".

Így – mivel kevesebb takarmányt kell termeszteni – ez oda vezethet, hogy a hazai agrárvállalkozók tönkremennek, és a magyar termőföld jelentős részét külföldiek vásárolják meg.

Ennek következtében a me termőfölddel rendelkező, de éppen hogy csak vegetáló agrárvállalkozók a külföldi gazdálkodók napszámosaivá süllyednek.

"1993-ig a vállalatunk látta el hústermékekkel a fővárost, akkor mintegy hétmilliárd forintos árbevételt biztosított a cégnek – mondta a vezérigazgató. – A múlt évben árbevételünk névlegesen a másfél évtizeddel korábbinak kevesebb mint tizedére, hatszázmillió forintra apadt, amely évek óta stagnál, úgy, hogy az eladott hústermékek mennyisége folyamatosan, évről évre öt-hat százalékkal mérséklődik. Csak az árak emelkedése biztosítja azt, hogy az árbevételünk nominál értékben ne változzon. Kérdés azonban, hogy a cég meddig lesz képes dacolni a csökkenő értékesítési mennyiségből adódó pénzügyi nehézségekkel, és az olcsó importárukkal."

AGROLINE