Hallgatás beleegyezés?

Mindenki azt várta, hogy az állam tulajdont szerez a Gyulai Húskombinátban – ehhez képest stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítették, ami egy csődvédelmi kategória.

Negyvenkilenc százalékos tulajdonrészt szerez az állam a Gyulai Húskombinátban – erről szóltak a meg nem erősített hírek a múlt hét első felében, az augusztus 29-i kormányülés előtt. Amely után Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egyéb bejelentések mellett meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott a viharsarki cégről: méltatta annak múltját, valamint megemlítette, hogy 420 dolgozót foglalkoztat, ezért stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítik, ezzel kifejezik azt, hogy a kormány mindent megtesz a magyar húsipar, illetve a kombinát megmentéséért.

Ruck János, a cég vezérigazgatója a Szabad Földnek elmondta: miután semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak a kormánydöntésről, ezért azt érdemben kommentálni sem tudják. Annyit mindenesetre elárult, hogy meglepte az augusztus 29-i bejelentés – illetve bizonyos bejelentések hiánya. Olyan megoldást készítettek elő a minisztérium képviselőivel, amely szerint a tulajdonos Hage-Nagisz Zrt. elengedné a húskombinát 1,2 milliárdos tartozásának részét vagy egészét – hasonló összeget, mint amennyivel az állam szállna be a cégbe a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Ruck János azt is hangsúlyozta, hogy a húskombinát nincsen csődhelyzetben, számottevő lejárt tartozása csak a tulajdonosok felé áll fenn.

Ugyanakkor a jelenlegi, veszteséget termelő állapotból csak volumennövekedéssel tudna kikeveredni – amit a tulajdonos egyedül képtelen finanszírozni, befektetőt pedig nem találtak. Az állam részesedésszerzése viszont összhangban lenne az állam újonnan meghirdetett sertéságazati céljaival.

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítés a hozzáértők számára nem hangzik túl biztatóan: ez ugyanis egy csődvédelmi kategória, amelynek akkor van jelentősége, ha a céget felszámolják. Ebben az esetben az állam jelöli ki a felszámolót, és az eljárás során arra is kiemelt figyelmet fordítanak, hogy a vagyont lehetőség szerint működő üzemként értékesítsék. A patinás gyulai cég esetében a minősítés már a nyár elején eldőlt, de a Magyar Közlönyben csak most jelent meg.

Az általunk megkérdezett iparági szakértőket is meglepte a gyulai cégre vonatkozó konkrét bejelentés hiánya. Mind a szakszervezetek, mind a többi húsipari cég azt várta, hogy az állam tulajdonszerzési szándékát jelentik majd be. Ennek elmaradása két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy az állam valamilyen okból mégsem száll be a cégbe, mely esetben az bedőlhet. (A stratégiailag kiemelt státus ekkor abban nyújthat segítséget, hogy valamely, a veszteségei finanszírozására képes nagy rivális egyben vegye át a piacképes termékek gyártását.) Ezt húsipari forrásaink azért tartják valószínűtlennek, mert a kormányzat fontos képviselői tettek ez ügyben ígéretet, a visszalépés hatalmas presztízsveszteséggel járna.

Ugyanakkor számos akadálya lehet a megvalósításnak: az unió felé egy hihető üzleti tervvel kell előállni, ha az állam befektetőként vállal szerepet egy magáncégben, vagyis számottevő hasznot kell kimutatni – ezen a téren lehetséges átmeneti fennakadás, de a terv teljes ellehetetlenülése is. A másik lehetőség, amire a szakértők felhívják a figyelmet, hogy ha a gyulai eset precedenst teremt, akkor az állam nem utasíthatja vissza más, hasonlóan rossz helyzetben lévő cégek (mint például a Kapuvári Hús Zrt.) ilyen irányú kéréseit sem.

SZABADFÖLD