Az önellátáson felül jelenleg jelenleg előállított 20 százalékos többletet 50 százalékra lehetne növelni az élelmiszertermelésben, ha kihasználnánk adottságainkat – jelentette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára egy szakmai tanácskozáson.
A magyar agrárgazdaság a GDP-ből most 2,5 százalékkal, az élelmiszeripar 2,1 százalékkal részesedik, ez az arány 1989-ben a mezőgazdaságot tekintve még 13,7 százalék volt. Magyarországon 2009-ben az összes ipari termelés 17,7 százalékkal csökkent – idézte az államtitkár a KSH adatait. A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások folyó áron számított bruttó termelésének értéke 2 069 milliárd forint volt, ami az előző évinél 13 milliárd forinttal kevesebb. Jelentősen növelte ugyanakkor termelési értékét a húsfeldolgozás, a tartósítóipar, a takarmánygyártás, kisebb mértékben, de szintén emelkedett a termelési érték az üdítőital-gyártásban, valamint a malomiparban és a cukorgyártásban. Számottevő termelési értékvesztést szenvedett el ugyanakkor a sörgyártás, a hús- és baromfikészítmény-gyártás, a zöldség- és gyümölcs-feldolgozás.
Tavalyelőtt az élelmiszeripari beruházások folyó áron számítva 75,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előző évhez képest 11,5 százalékos csökkenés. Az unió termelésén belül a magyar termelés részesedése tartósan egy százalék körül alakul ebben a szektorban, ami a 27 tagország között a 16. helyre sorolja Magyarországot. Kardeván szerint az agrárszerkezetnek és a termeléspolitikának az élelmezés- és élelmiszerbiztonságot, illetve a környezeti biztonságot kell szolgálnia. Egyben erősítenie kell a vidék társadalmát és gazdaságát, valamint stabilizálnia kell a helyi közösségeket.
A VM kiemelt célja ugyanakkor a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának támogatása is az ágazaton belül annak érdekében, hogy az elveszített bel- és külpiaci pozíciókat visszaszerezhessék a magyar termelők. A magyar agrárgazdaság számára legfontosabb piac a helyi és a belföldi. Ezért a tárca segíteni kívánja a kereskedelmi lánc lerövidítését, és a méltányos árrendszer kialakítását – hangsúlyozta. A helyi gazdaság fejlesztése a vidékfejlesztés kulcsterülete, egyben a város és a vidék együttműködése helyreállításának alapja. Ezért ez kiemelt vidékfejlesztési prioritás és nemzetgazdasági érdek. Kardeván az MTI-nek mindehhez hozzátette, annak érdekében, hogy az előrelépés lehetősége megteremtődjön az ágazatban a vidékfejlesztési tárca kiemelten kívánja támogatni a kis- és középvállalkozásokat ezen a területen. Azaz több pályázati lehetőséget nyit meg számukra annak érdekében, hogy magas feldolgozottsági fokú termékeket állíthassanak elő. Az uniós soros elnökség kapcsán a magyar élelmiszer-előállító kis- és közepes vállalkozások számításai szerint mintegy 8-10 milliárd forint megrendeléshez juthatnak – állította Robák Ferenc, a magyar uniós elnökség operatív programjának kormánybiztosa.
A rendszerváltást követően átalakultak a vállalati és termelői kapcsolatok, ám ezek felemás módon működtek, mivel nem volt szerződéses fegyelem, és az állam is beavatkozott a piaci folyamatokba – emlékeztetett előadásában Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatok és pr-igazgatója, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke. Az uniós csatlakozást követően ezek a torzulások jól láthatóvá váltak és a korrekcióra még mindig nem került sor ezen a területen. A szakember a változtatás lehetőségét a közös kockázatvállalásban és eredményelosztásban, valamint az integrációs rendszerek létrehozásában látta – írja az MTI.
AGROMONITOR
